Az emberi kapcsolatok annyira bonyolultak időnként. Olyan jó lenne, ha tényleg egy nyelven beszélnénk, mi emberek. Ha mindenki ugyanazt értené ugyanazon. Mennyivel könnyebb lenne, ha a félreértéseket elkerülhetnénk. A kérdés csak az, hogy miért van szükségünk a félreértésekre. Mert ajándékokat hoz számunkra. Akiben megvan a másik ember iránti szeretet, az úgyis mindent elkövet, hogy ezen félreértéseket tisztázza, és gazdagabb lesz az ekkor szerzett tapasztalatok által.
Nehéz azonban "elszenvedni" a konfliktusokat és nehéz, hogy ne sérüljünk túlságosan is eközben. Vajon ezek a sérülések örök nyomot hagynak a lelkünkben, vagy azért van rá mód, hogy eltűnjenek? Azt érzem, hogy igazán kemény munkával képesek vagyunk arra, hogy ezeket a mérges nyilakat átfényesítsük magunkban, de ez, mint már írtam, nehéz feladat és hosszú folyamat.
Ebben a lelki munkában egyetlenegy dolog segíthet csak: a szeretet. Minden ezen múlik. Az igazi szív kapcsolatokban azért tudjuk azt, hogy ezt magunkért és egymásért tesszük. Talán érezhetjük azt is, hogy nincs veszíteni valónk, mert biztonságban van egymásnál a lelkünk.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy valakinek hány igazi barátja lehet egy életben. Én mindenképpen szerencsés vagyok ezen a téren, több, igazi barát áll mellettem. Mindegyik egy másik oldalamat erősíti, de ez nem azt jelenti, hogy mindegyikük máshogyan ismer. Csak annyit jelent, hogy különböző feladatokra vonzottam be őket. S azt könnyű megérezni, ha szívből kapcsolódtok össze valakivel.
És aztán több olyan ember is van a környezetemben, akik nem egy mély lelki kapcsolatot ápolnak velem, hanem egyszerűen csak szeretünk összejárni és nevetni. Együtt szórakozunk, sztorizgatunk és élvezzük az életet. Ők is barátok, és ők is szeretnek, csak nem kapcsolódunk olyan mélyen és nem boncolgatjuk az élet történéseit, hanem csak élvezzük azokat.
Gyakran gondolok arra, hogy akinek nincsenek barátai, hogyan élheti az életét. Vajon mit csinál esténként, vagy hétvégén, vagy amikor nem a párjával csinál közös programot. És lehetne egy párkapcsolatot jól működtetni akkor, ha az élet más területein nincsenek emberi kapcsolataid? Hiszen a működési elv ugyanaz. Én el sem tudom képzelni azt, hogy milyen lehet az, amikor nincsenek valakinek barátai. Valószínűleg azért, mert én társasági életet élek, szeretek beszélgetni, ücsörögni, kávézni és rejtéjeket fegöngyölíteni. És ez, hát valljuk be őszíntén társaságban azért jobban megy.
Az én életem egyik legfontosabb alappillére a barátság, ha ők nem lennének az életemben, az hihetetlenül szürke és unalmas lenne. Az unalmast visszavonom, mert családom "túlkapásai" azért megfűszerezik a mindennapjaimat :)
Nos, köszönöm, hogy vagytok, imádlak titeket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése